Elől sportos, hátul hasznos

A Navara 2005-ben mutatta be a D40 néven ismert pick-upot, ami azonnali siker lett szerte a világon. Európában és így Magyarországon is a spanyol gyártású, 2,5 literes dízel verziók uralták a piacot, bár más piacokon 4,0 literes benzines V6-ossal is népszerű volt. A dízel verzió 174 lóerővel és 400 Nm feletti nyomatékkal abban az időben szinte sportos volt, és ezt sugallta a szögletes, Pathfinder terepjáróra megtévesztésig hasonlító frontrész is.

A vállalkozók körében népszerű jármű annyira elterjedt volt egy időben, hogy szinte minden budapesti sarkon állt egy. Na igen, ezek az autók, dupla kabinnal, elegáns belsővel csak elvétve végeztek valódi munkát, arra sokkal alkalmasabb volt a Nissan régivágású Pickupja, vagy a Hilux.

Terepjáró vagy városba való?

A Navara alapvetően nem lett volna rossz terepjáró, létraalvázas, hátul laprugós, kapcsolható összkerékhajtás és megfelelő terepszögek állnak rendelkezésre, de ki az, aki a feláras fényezést a bozótba vinné? A Navara nem kicsi, széles is, hosszú is, földúton hamar belekap oldalról a gaz.

A nagy méretnek köszönhetően az utastér, különösen a duplakabinos verzióban (volt szűkösebb King Cab is, de elég ritka) kényelmes, és amikor a nagyon hasonló Pathfinder 16 millió forint volt, a legjobban felszerelt Navara nettó 6,7m, plusz az üzemanyag áfa is visszajárt. Mi ez, ha nem egy gondos vállalkozó álma? Amikor megjelent, nekem is szöget ütött a fejembe, hogy a Trafic teherautómat lecseréljem, így el is kértem egyet tesztre, a Minden Motor magazin főszerkesztőjeként, hogy leteszteljük, milyen társa lenne egy quadnak.

Sport pickup

Az akkori benyomásom elsőre az volt, hogy úristen mennyire megy. Nem a 82le-s Trafichoz képest, hanem még a 321 lóerős M3-ashoz képest sem tűnt gyengének. A második benyomásom az volt, hogy nincs alatta rugó, üresen akkorákat pattogott. Aztán hátul ülve az is feltűnt, hogy miért jó főnöknek lenni: az elől fejedelmi tér azért hátul már nem volt tapasztalható, a hátsó futómű pattogása annál inkább. Azóta többféle pickupban is ültem, és igazából kategóriájához képest kultúráltan viselkedett, de egy furgon üresen is kényelmesebb. Amint felkerült a quad a platóra, a rugózási komfort is személyautósabb lett. Munkagép, arra kell használni.

Terepen értelmet nyert a futóműhangolás, ahol személyautóval 30-cal küzdöttünk, a Navara bármennyivel simán ment, és kanyarokban játékosan farolt, alapból ugyanis csak a hátsó kerekeket hajtja, mint a legtöbb pick-upot. Szóval újként nem volt rossz ár/érték arányban, jobb is volt, drágábbnak is nézett ki, mint amennyibe került, de sok tulajnak azért nem volt őszinte az öröme néhány év használat után.

Használtan akár jó is lehet

A használtpiacon a Navara már nem volt akkora sláger, rendszeresek voltak a váltó és kuplung problémák, a vezérműlánc megnyúlása, az első futómű kopogása, tűzfal megrepedése, hűtőfolyadék szivárgás az EGR hűtőnél és más apróságok. Ugyanakkor a Navarák nagyrészének nem volt nehéz élete, és teherautó tartósságuk révén főnöki személyautóként egészen jól teljesítettek, a két végletet a használt árak is tükrözik, 2 milliótól 5 millióig ér a kínálat zöme, és a felső polcról válogatva még ma is egy tekintélyes, férfias és praktikus jármű a Navara, ami 10 liter körüli fogyasztással a világ végére is elmegy.