1971-et írunk, és a Ford a Mk1 Transit furgonját akarja népszerűsíteni az Egyesült Királyságban. Te mit tennél? Nos, ők úgy döntöttek, hogy a LeMans-győztes Mk1 Ford GT40-ből származó Gurney Weslake Windsor alapú 5 literes V8-ast szerelnek be hátulra, így egy középmotoros Supervant készítenek!
Supervan születik
A 400 lóerő körüli teljesítmény, ami szó szerint 10-szerese a nem szeretett Perkins dízel teljesítményének, amivel az Mk1 Transit eredetileg rendelkezett, 1971-re elég vadállattá tette! A végsebességet 240km/h-ra becsülik, de nem ez a fő vonzereje. Az utódaihoz képest ez a verda nem egy rakéta, de ahogy az első kerekeket emeli a pályán kanyarodáskor sokkal menőbbé teszi, mint a későbbieket, sebességtől függetlenül!
Rövid életű folytatás versenyautó alapokon
1984-ben egy új Supervan 2-t építettek. A karosszéria a Mark 2 Transit üvegszálas másolata volt, bár kissé alacsonyabbra építették, és elülső légterelővel, nagy oldalsó légbeömlőkkel és magasra szerelt hátsó spoilerrel látták el. Az alváz egy Ford C100 C csoportos autó volt, Cosworth DFL motorral. A Supervan 2 bemutatkozása a Donington Parkban volt az első brit kamionverseny nagydíjon. A silverstone-i tesztek során 174 mph (280 km/h) sebességgel mértek vele.
A Supervan 2 promóciós élettartama még rövidebb volt, mint az első Supervané. Alig több mint egy évvel később megjelent az új Transit, amely egészen más körvonalakkal rendelkezett. Érdekessége, hogy modellautóként és matchboxként óriási sikernek bizonyult, mai napig keresett gyűjtői darab. A fotón is egy ilyen modell látható.
A harmadik generáció tette legendává az elődöket
1994-ben az új Mark 3 Transit Facelift népszerűsítése érdekében a Supervan 2-t Supervan 3 néven építették át. Ez volt az első alkalom, hogy a Supervant egy új modell népszerűsítésére használták, nem pedig egy már az életciklusa végéhez közeledő modellre. Az új karosszéria hétnyolcad méretarányú kicsinyített másolatát szerelték fel, valamint egy új motort, egy Cosworth HB-t.
Ez a változat volt a leghosszabb promóciós élettartamú is, 2001-ig volt látható a nyilvánosság előtt. Az évek során többször is a Ford kék-fehér színben jelent meg, de az utolsó megjelenés a Royal Mail vörös színében történt, a Ford új szerződését ünnepelve, amely a Leyland DAF Vans-szal kötött hosszú megállapodás helyett a Ford furgonok szállítására vonatkozott.Ez a furgon a videójátékokból lett igazán ismert világszerte, és vált legendává.
Elektromos utódok
A negyedik generációt a 2022-es Goodwood Festival of Speed-en mutatták be mint, Ford Pro Electric SuperVan-t, amely a Ford Performance és a STARD együttműködésében jött létre. Az első tisztán elektromos meghajtású Ford SuperVan (és az eddigi negyedik) a Ford furgonok közül a valaha volt legnagyobb teljesítményt éri el, négy villanymotorral, 50 kWh-s folyadékhűtéses akkumulátorral és egy egyedi vezérlőrendszerrel mintegy 2000 LE teljesítményt produkálva.
Ennek köszönhetően 2 másodperc alatt gyorsul nulláról 100 km/órára. A kifejezetten erre a célra épített alváz a nemrég bemutatott elektromos Ford Transit Custom - a Ford Transit első teljesen elektromos változata - alkatrészeit tartalmazza.
2023-ban a SuperVan 4-et SuperVan 4.2 néven építették át, ismét a STARD-dal együttműködve, azzal a céllal, hogy részt vegyen a 101. Pikes Peak International Hill Climb versenyen. A SuperVan 4.2-t kifejezetten hegymászásra tervezték, és nagy első és hátsó spoilerekkel, valamint egy átdolgozott, hárommotoros összkerékhajtású hajtáslánccal rendelkezik, amelynek összteljesítménye 1050 kW (2000 LE). A SuperVan 4-hez képest további változások közé tartozik az új fényezés, a továbbfejlesztett 600 kW-os regeneratív fékrendszer, az átépített váz, a súlycsökkentés és az új, nagy teljesítményű Li-Po NCM akkumulátor.
2023. június 25-én a Ford SuperVan 4.2 részt vett a 101. Pikes Peak International Hill Climb versenyen, Romain Dumas vezetésével, és 8:47.682-es idővel a divíziójában (Pikes Peak Open) az 1., összességében pedig a 2. helyen végzett.
