Gyerekkoromban gyakorlatilag kétféle modern nagymotort lehetett látni: az ETZ-ket és a 350-es Jawakat. A Jawa a rendszerváltást megelőző időkben már túl volt fénykorán, 350-es, kéthengeres kétütemű motorja már évtizedek óta nem volt korszerűsítve. A rendszerváltás után a cseh cég mindenfélével próbálkozott, de igazán emlékezeteset nem sikerült alkotniuk. A márkanév azonban nem csak a KGST piacain csengett otthonosan, hanem Indiában és Latin-Amerikában is.
2016-ban a Mahindra feltámasztotta az Indiában is népszerű Jawa márkanevet, és három különböző típust kezdtek el sorban gyártani, a Jawa 300, 42-est (Galaxis útikalauz stopposoknak), Pérák (cseh hősfigura). Technikailag egyik sem túl izgalmas, 20-23kw-os motorok, de micsoda stílus! Az indiai vásárlók igényeit nem tudta kielégíteni a gyár, a kapacitásbővítés után, 2020-től viszont már az európai, pontosabban cseh motorosok is élvezhetik a gondtalan motorozást egy stílus motor nyergében.
A Jawa az argentín kapcsolatokból is profitál, onnan modernebb kinézetű, 471 köbcentis pofás túraendúró és egész csinos Scrambler, azonos műszaki alapon.
És hogy még egyet csavarjunk a történeten, Jawa néven kétütemű motorokat is lehet kapni Csehországban és Argentínában, modernebb és retro köntösben is.
Joggal merül fel a kérdés, hogy mennyibe kerülnek ezek a kalandos utat bejárt motorok. A cseh piacon egy 350-es kétütemű nagyjából 1,5-2m ft között van, a retro indiai motorok kétmillió felett kicsivel, míg az argentín RVM-ek 2.7 millió körül. Szétnézve a magyar piacon, azért ezek nem bombaárak, Csehországban valószínűleg meg van erre az érdeklődés, érdekes lenne ugyanez a modell a Pannónia márkanév alatt itthon.
