A második világháború után Németország két részre szakadt, és a felosztás nem volt tekintettel a vállalatok érdekeire . 1945-től, amikor a szovjet irányítás alatt álló Kelet-Németországnak számos gazdasági nehézséggel kellett szembenéznie, nem voltak szégyellősek a magántulajdont illetően. A szovjetek átvették az irányítást a keletnémet területen lévő gyárak és termelőüzemek felett, még akkor is, ha azok korábban nyugatnémet vállalatok tulajdonában voltak. A keletnémet Eisenach városában található BMW gyárat egyszerűen átnevezték EMW-re (Eisenach Moterenwerk).
A gyártás a BMW 321-es modellel indult újra, amelyből 1945 vége és 1950 között közel 4000 darab készült. Egy maroknyi BMW 326-os készült 1946-7-ben, és 161 BMW 325-2 készült 1952-ben. 1949-ben az Eisenachi Művek bemutatta a BMW 340-es (a BMW 326-os továbbfejlesztése, módosított első és hátsó karosszériával) és a BMW 327-es modellt.
Amíg a szovjetek tulajdonában volt a vállalat, a müncheni BMW nem indíthatott jogi eljárást a márkanév védelme érdekében. Mivel a müncheni gyár még nem gyártott autókat, az 1945 és 1951 között gyártott összes "BMW" Eisenach terméke.
1952-ben a gyár a keletnémet kormány tulajdonába került, és átnevezték EMW-re, azaz Eisenacher Motorenwerkre (lásd alább). Folytatta a 327-es típus gyártását, és továbbfejlesztette a 340-es típust EMW 340-2 néven. Mindkét típus gyártása 1955-ben szűnt meg, ekkorra Eisenachban összesen több mint 21 200 BMW/EMW 340-es és 400 BMW/EMW 327-es készült. A négyütemű automobilok össztermelése 1945 és 1955 között valamivel több mint 30 800 darab volt.
VEB AUTOMOBILWERK EISENACH
1952-ben a szovjet tulajdonosok átadták a vállalatot a Német Demokratikus Köztársaságnak, és az állami tulajdonba került. Ekkorra a müncheni BMW már be tudta szerezni a márkanevet, a logót és a jellegzetes, dupla nógrillezett hűtőrács megjelenését, és ismét elkezdett autókat gyártani. Az eisenachi vállalatot Eisenacher Motorenwerk (EMW) névre keresztelték át, logója a BMW logó egy változata volt, a kék négyszögeket vörösre cserélték. Az EMW részt vett az 1953-as Német Nagydíjon. Egy évvel később kapta végleges nevét: VEBAutomobilwerk Eisenach (AWE).
Az első új modell egy háromhengeres kétütemű motorral, az IFA 309-essel készült. Ennek alapja az 1939-ben kifejlesztett, de gyártásba nem került DKW F9 prototípus volt. A háború előtti BMW-kből származó modellek gyártása 1955 végén fejeződött be.
Az EMW 1953-ban konstruktőrként is beszállt a Forma-1-be, de csak egy versenyen, az 1953-as Német Nagydíjon vett részt. Az autó 12 kör után kipufogóproblémák miatt kiesett.
Most, hogy a két Németország újra együtt van, a Szovjetunió már nem létezik, és a berlini fal is leomlott, az EMW már csak egy újabb hidegháborús relikvia. A BMW történetének azonban mindig is furcsa, zavaros és zavaró része marad. Emiatt az a nagyon kevés EMW modell, amely még létezik, elég sok pénzt ér, és sok BMW-gyűjtő nagyon keresett.
Igaz, a gondolat, hogy egy lényegében lopott, a szovjetek által épített, a nagy gazdasági nehézségek idején épített autó tulajdonosa legyen, egyesek számára kissé problematikusnak tűnhet. Mégis, az ötlet, hogy az autóipar történetének egy olyan furcsa darabját birtokoljuk, amelyről szinte egyetlen rajongó sem tud, meglehetősen érdekes.
